Örülök, ahogy idetaláltál! Már megérte leírni ezt a pár sort.
Márton Andrea vagyok, fotós. Tavaly nyáron egy nagyon kedves pár esküvőjét fotóztam és ahogy ez lenni szokott, beérett a gyümölcs.... egyszer csak megjelentek nálam azzal, hogy örökítsem meg Lejla egyre domborodó pocakját. Nagyon helyes kismama volt, szinte semmi felesleges kilóval és a fotózást pedig egyenesen neki találták ki, úgyhogy nagyon szívesen igent mondtam.
HÁt ez volt a kezdet.... persze itt már nem volt megállás, mert akkor már én kértem, hogy jöjjön el kisbabájával hozzám és azóta is csak folyton-folyvást ezt szeretném csinálni.
Néha - a fotózások során - olyan megható pillanatokban volt részünk, hogy még az anyukák is ellágyultak saját gyermekük láttán, persze volt olyan is, amikor "balhé" volt... azaz meg kellett ismételnünk a fotózást, mert a csöppség nem értett velünk egyet az időpontban.
Szerencsére nem adtuk fel, és ennek a végén, az eredményt látva mindannyian örültünk. Ezeket a pillanatokat szeretném Veletek megosztani.